A szingapúri pálya körrekordját Kimi
Räikkönen tartja - Nagyítható!
Számos versenypálya szerepel a versenynaptárban, ám kevés olyan aszfaltcsík létezik, mint amilyen a Suzukai, melyet a versenyzők és a szurkolók többsége egyaránt kedvel. A klasszikusnak mondható versenypálya minden olyan jeggyel rendelkezik, mely élvezetessé teszi a rajta való versenyzést: tempós kanyarkombinációk, látványos szintkülönbség, sikán, hajtűkanyar és az egyedinek mondható 8-as alakú vonalvezetés.
A Suzukai versenypálya terveit John Hugenholtz vetette papírra még 1962-ben. A Honda pénzelte építési munkálatok célja egy tesztpálya volt, melyet a japán autógyár közelébe fektettek le. A Forma-1 meglehetősen későn, csak 1987-ben látogatott el Suzukába, majd a 2007-es újjáépítése során két alkalommal Fuji rendezte a Japán GP-t. Ám a pilóták és a szurkolók nagy örömére tavaly visszakerült Suzuka a versenynaptárba.
Szingapúrhoz hasonlóan egy óriáskerék mellett halad el a pálya, mely a felújítás során is megőrizte eredeti vonalvezetését. Az 5087 méter hosszú aszfaltcsík a Monza és Spa után a harmadik leggyorsabb pályája a száguldó cirkusznak. Az átlagsebesség 233 km/óra, míg a csúcssebesség 315 km/óra körüli a sikán előtt, köszönhetően a szupergyors 130R kanyarnak
Nagy kihívást jelent vezetéstechnikai szempontból a pálya több szakasza is, a pálya eleji S-kanyarokban például 15 másodpercig folyamatos irányváltásra van szükség, ami fizikailag rendkívül megterhelő a pilóták számára. Tökéletesen kell koncentrálniuk, mivel csak egyetlen ideális ív van, és a legapróbb hiba is rengeteg időbe kerülhet.
Előzni leginkább a sikánban és a hajtűben lehet, ám Kimi Räikkönen 2005-ben megmutatta, hogy az 1-es kanyarban sem lehetetlen előzni, mikor a futam utolsó körében lehagyta Giancarlo Fisichellát.
Műszaki szempontból Suzuka inkább motorgyilkos, a fékek terhelése
közepesnek mondható. Az aerodinamikai tapadás fontosabb a mechanikainál.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy az autónak nem szabad sem alul-,
sem túlkormányzottnak lennie. Olyan beállításokat kell választani,
amelyekkel az autó eleje képes a gyors irányváltásokra, a hátulja
viszont elég stabil ahhoz, hogy agresszíven megtámadhatók legyenek a
tempós kanyarok.
A padlógázas szakaszok aránya 65-67 százalék, az ultragyors 130R kanyarban az autóra akár 6G oldalerő is hathat.
A Bridgestone eddig a futamokra többségben a kemény és a lágy keverékű abroncsait vitte el, így a csapatok ezzel a két összetétellel számolhattak legtöbbször. Japán GP mellett az újonc Dél-Koreai GP-n is ezeket a keverékeket vetik majd be.
Előzések száma 2009-ben: 12 Kiesések száma 2009-ben: 3
Érdekességek:
- 8-as alakú vonalvezetés - az eddigi 25 Japán GP-k közül csupán 6 alkalommal nem egy későbbi világbajnok nyert. Azaz, aki egyszer elhódítja a japán futamgyőzelmet, annak nagy esélye van arra, hogy világbajnok legyen - számos pilóta itt biztosította be világbajnoki címét
A Japán Nagydíj menetrendje (magyar idő szerint):
péntek: 1. szabadedzés: 3 óra 2. szabadedzés: 7 óra
szombat: 3. szabadedzés: 4 óra időmérő edzés: 7 óra
vasárnap: Japán Nagydíj: 8 óra (1 kör 5.807 km, a versenytáv 61 (309,950 Km)
A Japán GP elmúlt tíz esztendejének győztesei: 2009: Sebastian Vettel (Red Bull-Renault) 2008: Fernando Alonso (Renault) 2007: Lewis Hamilton (McLaren-Mercdes) 2006: Fernando Alonso (Renault) 2005: Kimi Räikkönen (McLaren-Mercedes)
2004: Micahel Schumacher (Ferrari) 2003: Rubens Barrichello (Ferrari) 2002: Micahel Schumacher (Ferrari)
2001: Micahel Schumacher (Ferrari)
2000: Micahel Schumacher (Ferrari)
Legtöbb győzelem Japán GP-n: Michael Schumacher (6), Gerhard Berger, Ayrton Senna, Damon Hill, Mika Häkkinen, Fernando Alonso (2-2)
Legtöbb konstruktőr győzelem Japán GP-n: McLaren (8), Ferrari (7)
Legutóbbi kettős győzelem Japán GP-n: 2002., Ferrari (Michael Schumacher - Rubens Barrichello)
Legszorosabb befutó Japán GP-n: 1991., Gerhad Berger - Ayrton Senna, 0,344 sec |