A világbajnok: Phil Hill
Az elhunyt rivális: Wolfgang von Trips
Dátum: 1961. szeptember 10.
Helyszín: Monza

Phil Hill és Wolfgang von Trips már 1958 óta csapattársak voltak Enzo Ferrari csapatában. Szinte évről-évre azonos teljesítményre voltak képesek. 1958-ban mindketten 9-9 pontot gyűjtöttek. 1959-ben Hill egy ponttal volt jobb a németnél, 20-19 arányban bizonyult jobbnak az amerikai. 1960-ban is egymás mögött végeztek az összesítésben, Phil Hill 5. lett, von Trips pedig a 6. 1961-es évadot is hasonló körülmények között kezdték, azonban a tét már a világbajnoki cím volt. A nyolcfutamos évad első hat versenye közül von Trips kettőt, Hill pedig egyet tudott megnyerni. Rajtelsőségek tekintetében viszont az amerikai verhetetlen volt, az Olasz Nagydíjig sorozatban öt pole pozíciót könyvelhetett el. Két futam volt már csak hátra (az olasz és az amerikai), mikor a németnek 33 pontja volt, Hillnek pedig 25.

Aztán jött az Olasz GP, annak is a második köre. A Parabolica felé haladva Clark Lotusa von Trips Ferrarijának ütközött. A Ferrari keresztbe fordult, felemelkedett és nekiütközik a pályát övező drótkerítésnek. Von Trips kirepül az autóból és szörnyethalt landoláskor. Az eset során további tizenegy néző szenvedett halálos kimenetelű sérülést.

Ha az esetet túl is élte volna a pilóta, a végzete nem üldözte volna sokáig. Történt ugyanis, hogy a chicagói repülőjárat, amely Írország felé vette az irányt, lezuhant. A balesetnek nem volt túlélője. No de mi köze ennek a Forma-1-es versenyzőhöz? Hát az, hogy Von Tripsnek volt érvényes jegye erre a járatra.

Phil Hill ezzel nem csupán a tragikus Olasz Nagydíjat, de még a világbajnoki címet is megnyerte. Igaz, örülni nem nagyon tudott a "sikernek".

A világbajnok: Graham Hill
Az elhunyt rivális: Jim Clark
Dátum: 1968. április 7.
Helyszín: Hockenheim

Ha von Trips és Phil Hill neve ennyire összekapcsolható egymással, akkor Graham Hill és Jim Clark neve még inkább. Igaz, Graham a BRM-mel, Clark pedig a Lotus-szal vált kiváló pilótává. Első nagy bajnoki küzdelmüket 1962-ben vívták, mikor Hill végül világbajnok lett, Jim pedig a második. Abban az évben egy futam kivételével az összes futamot ketten nyerték meg. Rá egy évre, 1963-ban sem volt ez másként. Azonban a repülő skót vissza tudott vágni az egy évvel korábban elvesztett bajnoki címért, és Graham-et torony magasan maga mögé utasítva megszerezte élete első bajnoki címét. 1964-ben is sorra nyerték a futamokat, de Surtees felülmúlta őket, és elcsente előlük a bajnoki trófeát. 1965-ben lekopírozták a 63-as évet. Clark megszerezte második bajnoki titulusát, Graham pedig második lett a BRM-mel. aztán 66-ban megtört a négy évig tartó egyeduralmuk, a 67-es évadot pedig már csapattársakként kezdték a Lotus színeiben. Ez az év sem sikerült számukra túl rózsásan, ugyanis Jack Brabham autói messze földön gyorsabbnak bizonyultak Hulme és saját maga vezetésével.

1968-ban újra felragyogni látszott a Lotus csillaga. Clark megnyerte az évadnyitó Dél-Afrikai GP-t, Hill pedig másodikként zárt az afrikai versenyen. Ezt követően Clark áprilisban eredetileg egy sportkocsiversenyen indult volna Brands Hatch-ben, ő mégis a Formula-2-es Hockenheimi versenyt részesítette előnyben. A 20 körös esős verseny ötödik körében fának ütközött és életét vesztette. Fehér Lotusával mintegy 270 km/h tempóval már éppen túljutott az egyik kanyaron, amikor hirtelen megfarolt. Autója egyik oldalról a másikra csapódva, száguldott még egy darabig a pályán. A gyepes részre kerülve többször is szaltót vetett a levegőben, majd a végén valósággal szétrobbant egy fán. Clarkot számtalan vérző seb mellett, nyakán, fején és gerincén olyan súlyos sérülések érték, hogy életét a gyors orvosi beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Kórházba szállítás közben elhunyt.

Ezt követően a tizenegy F1-es versenyből csupán hármat megnyerő Graham Hill elhódította a bajnoki címet.

Az elhunyt (posztumusz) világbajnok: Jochen Rindt
A rivális: Jackie Ickx
Dátum: 1970. szeptember 6.
Helyszín: Monza

Az osztrák Rindt és a belga Ickx F1-es pályafutása 1968-ban indult be igazán. Ickx a Ferrarival, Rindt a Brabham-mel, majd a Lotus-szal harcolt a legjobb helyekért. 1969-ben Ickx második lett Stewart mögött, Rindt pedig a negyedik helyen végzett a bajnoki tabellán. 1970-ben úgy hozta a sors, hogy ők ketten harcolhattak komolyabban a végső győzelemért. Az osztrák a 13 futamos évad kilencedik (Olasz GP) futama előtt 45 ponttal rendelkezett. Ickx ekkor még csak 19 egységnél járt. Már mindenki biztosra vette az abban az évben legyőzhetetlen Rindt bajnoki címét.

Csakhogy miközben az Olasz Nagydíj időmérő edzésén a köridejéből készült lefaragni, a Parabolicában, szinte hajszálra ugyanott, ahol von Trips kicsúszott és meghalt, Rindt elvesztette az uralmat autója felett, majd a szalagkorlátnak csapódott. Az autó eleje leszakadt. Az ütközés erejének következtében a versenyző előrecsúszott, a kormánymű Rindt légcsövének ütközött. Nagyon sok időbe telt, amíg sikerült kiszabadítaniuk a sérült versenyzőt az autóból, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. Rindt súlyos medencecsont-sérülése miatt a kórházba szállítás közben halt meg.

A sors iróniája, hogy  az év végén mégis ő lett a világbajnok, ugyanis Jackie Ickx hiába nyert meg két futamot az utolsó három közül, így végül csak 5 pontra tudta megközelíteni az osztrákot.

A világbajnok: Mario Andretti
Az elhunyt rivális: Ronnie Peterson
Dátum: 1978. szeptember 10.
Helyszín: Monza

Megint csak egy szomorú szeptember, és megint csak Monza. Ronnie Peterson pályafutása során sorra klasszis csapattársakat tudhatott magáénak: Lauda, Emerson Fittipaldi, majd Mario Andretti. A svéd tehetség legsikeresebb évét 1973-ban futotta, mikor négy futamot is megnyert, és végül harmadik lett Stewart és a csapattárs Fittipaldi mögött a bajnoki tabellán. Petersont a hetvenes években a világ leggyorsabb autóversenyzőjének tartották . Nagy magabiztossággal uralta az autót. A közönség egyik kedvence volt. 1978-ban nem titkoltan második számú pilótának vette vissza Colin Chapman Mario mellé Ronnie-t, aki ugyan alávetve magát a csapatutasításoknak, de szorgosan gyűjtötte az értékes világbajnoki pontokat.

Három futammal az évad vége előtt Olaszországba látogatott a mezőny. Andretti vezette a bajnokságot 63 ponttal, mögötte Peterson állt a második helyen 51 ponttal. Lényegében már csak ő veszélyeztette csapattársa bajnoki címét.

A versenyt elrajtoltató Gianni Restelli szabad jelzést adott a versenyzőknek, pedig még nem minden pilóta sórakozott fel a rajtrácsra. James Hunt McLarenje összeütközött Ronnie Peterson Lotusával, minek következtében a jobb oldali szalagkorlátnak ütközött. A becsapódáskor a benzintartályból szivárogni kezdett az üzemanyag, majd lángra lobbant. Összesen tizenhárom autó rohant a tűzbe.

Lábtöréssel és égési sérülésekkel szállították kórházba Petersont, ahol több órás műtéten esett át. A műtét során embóliát kapott, és már nem tudták megmenteni az életét az orvosok.

A világbajnok: Michael Schumacher
Az elhunyt rivális: Ayrton Senna
Dátum: 1994. május 1.
Helyszín: Imola

Michael Schumacher akkor a feltörekvő fiatal generáció legtehetségesebb pilótája volt. Ayrton Senna pedig az a háromszoros világbajnok, aki a gyengélkedő McLarentől átigazolt a bivalyerős Renault motorokkal ellátott Williams-hez, éppen az örök rivális, visszavonuló Alain Prost helyére.

Mindenki tényként könyvelte el az évad előtt, hogy Ayrton megszerzi negyedik bajnoki címét, és megcélozhatja Fangio rekordot jelentő öt világbajnoki  címét.

Sennának nem sikerült jól az első két futam, pont nélkül zárt mindkét versenyen. Majd jött Imola, Ratzenberger halála, Barrichello súlyos balesete és a San Marinoi GP.

A verseny 6. körében az élen álló Senna a Tamburello-kanyart nem tudta bevenni, egyenesen a betonfalnak ütközött. Egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy Ayrton még él, azonban többet már nem mozdult. Voltak, akik már ekkor a legrosszabbra számítottak, és ez csak fokozódott, amikor elszállítása után vérnyomok voltak a kavicságyon. Senna halálát nem az ütközés, hanem a jobb szemébe fúródó, kerekestül leszakadt felfüggesztés-rúd okozta, megtalálva azt a néhány milliméteres gumírozott helyet, ami a sisak és a rostély között van. A versenyt hosszú időre megszakították, és a brazilt helikopterrel szállították a bolognai kórházba, hivatalosan 18 óra 40 perckor halt meg.

Egyesek szerint technikai probléma adódott, mások szerint Senna hibázott és túl gyorsan érkezett a kanyarba. Sennának korábban gondjai akadtak a kormánnyal, és új, megtoldott kormányművet kapott a versenyre. A vizsgálatok szerint a kormányoszlop eltört, de nem tudni, hogy ez a baleset előtt vagy után történt. Ezt megcáfolják a Williams által nyilvánosságra hozott telemetrikus adatok, amelyek szerint az ütközésig mérhető volt a Senna által a kormánykerékre kifejtett forgatónyomaték.

Michael Schumacher lényegében egyedül maradt a bajnoki cím lehetséges várományosaként. Azonban a Benetton, és Schumacher futameltiltásainak köszönhetően Damon Hill meg tudta szorongatni a németet, de az utolsó futamon alul maradt a bajnoki küzdelemben.