Az egyre közelgő szezonnyitó futamig az elmúlt évek emlékezetes pillanatait idézzük vissza.
2002-ben már hatodik alkalommal rendezték meg az idény első futamát Ausztráliában. 2002-ben Schumachernek és a Ferrarinak köszönhetően igazán unalmas idényt nézhettünk végig, az egyes futamokon azonban, így rögtön a nyitó melbourne-i versenyen is akadtak izgalmak. A rajtnál Ralf Schumacher túlbuzgósága miatt elkaszálta a poleból induló Rubens Barrichellót, majd Nick Heidfeld miatt a mezőny hátsó részéből is többen összeütköztek.
Ebben az évben debütált Mark Webber a Forma-1-ben a Minardi autójával, és az első versenyén 5.-ként célba érve okozott nagy örömet csapatának. Magát a versenyt Michael Schumacher nyerte, Juan Pablo Montoyát és Kimi Räikkönent maga mögé utasítva.
2003-ban nagy változások mentek végre a Forma-1 szabályrendszerében. Az időmérő rendszer változása mellett ez évtől már az első 8 helyezett vihetett haza pontot a korábbi 6 helyett, a futamokon betiltották a tankolást és a kerékcserét, és az időmérő és a futam közti időben az autókat a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által ellenőrzött Parc Fermében kellett tartani, a Szövetség csakis minimális változtatásokat engedélyezett végrehajtani ez idő alatt. 2003 szezon nyitóján már nem Ferraris pilóta ünnepelhetett az Albert Park dobogóján, bár a rajtrács első sorát még megszerezte Schumacher és Barrichello. Azonban, a brazil pilóta nagyot bukott, Schumacher pedig sérült autóval versenyzett, így a futam végén, a Kimi Räikkönennel vívott óriási csata után csak negyedik lett.
Montoya sokáig vezette ugyan a futamot, de hiba miatt megpördült, így adva át helyét David Coulthardnak. A futamgyőzelmet bezsebelő skót mögött Montoya és Räikkönen végzett.
2004 ismét Michael Schumacher éve volt. A szezonnak a királykategória ismét Ausztráliában vágott neki, megint új, ezúttal két felvonásos kvalifikációs rendszerrel, új hátsó szárnyakkal, automataváltók, rajtelektronika és a bokszból az autó felé irányuló telemetria nélkül. Az Ausztrál GP mindezek ellenére ismét vörös ködbe burkolózott, és az összes edzést megnyerő Michael Schumacher és Rubens Barrichello a futamon is hozták az 1-2-t, ilyen sorrendben. Ezt látva a „Forma-1 atyja”, Bernie Ecclestone kijelentette, hogy a Ferrari formája „katasztrofális” – már a sportágra nézve. A maranellóiak előnye valóban hatalmas volt, a 3. helyen befutó Fernando Alonsóra fél másodpercet, a 4. és 5. helyezettekre pedig már több, mint egy percet vertek.
2005-ben megtört a jég, a Schumacher-érának vége szakadt. A Ferrari nem tudott megfelelően alkalmazkodni ahhoz az új szabályhoz, hogy az időmérő edzésen és a versenyen ugyanazt a szett abroncsot kellett használnia a mezőnynek. A kerékcsere betiltásával a Michelin és a Bridgestone között háború zajlott a másikénál tartósabb abroncsok fejlesztésére. A Ferrari gyengélkedésével esély nyílt a trónbitorlásra a bajnokságot illetően, s két fiatal tehetség, Fernando Alonso és Kimi Räikkönen mindent megtettek bajnokká válásuk érdekében. A McLaren megbízhatatlansága miatt a spanyol került a tabella első helyére év végén. Ausztráliában bőgtek fel 2005-ben is először versenykörülmények között a száguldó cirkusz autói, ám ezúttal az éllovasok a Renault pilótái, Giancarlo Fisichella és Fernando Alonso voltak, kettejük közé ékelődött be Barrichello. A Jaguar Jogutós Red Bullban ülő Coulthard meglepetésként ért be a 4. helyen, lealázva a McLareneket is.
Räikkönen már a rajtnál beragadt, Schumacher pedig Heidfelddel ütközve szállt ki a játékból a 2005-ös Ausztrál Nagydíjon, Giancarlo Fisichella első Renault-s győzelmét ünnepelhette.
.
2006-ban megszakadt az 1996 óta tartó hagyomány, és a szezont Bahreinben nyitotta a Forma-1 mezőnye. Ez az év a nagy változások éve volt, kezdve a jelenlegi, három felvonásos kvalifikációs rendszer bevezetésével, folytatva a V10 motorok V8-asokra cserélésével, a Toro Rosso megjelenésén át egészen a Michelin kivonulásáig, valamint az élő legenda, Michael Schumacher visszavonulásáig. Hiábavaló volt azonban minden fogadkozás a Ferrari részéről, Bahreinben a Flavio Briatore vezette Renault és Alonso ismét föléjük kerekedett.
2007-ben érdekes, botrányos és izgalmas korszak vette kezdetét a Forma-1 történetében, a Schumacher nélküli mezőnyben az eddig feltörekvő fiatalok váltak az élmenőkké. Ebben az évben volt kémbotrány, Alonso a McLarenhez, Räikkönen a Ferrarihoz igazolt, Alonso nehezen viselte csapattársát, Lewis Hamiltont, aki a McLaren saját nevelésű pilótája, a szabályalkotók megtiltották a hajtóművek fejlesztését, és kizárólagos gumiszállítóként uralkodott a Bridgestone.
Melbourne visszaszerezte szezonnyitó mivoltát, így ismét az Albert Park aszfaltcsíkján állt sorba a mezőny 2007 márciusában. A versenyen Alonso és Räikkönen csatázott, és az újoncként bemutatkozó Lewis Hamilton is ott volt körülöttük, végül a harmadik helyet csípve meg. Izgalmakból sem volt hiány a hétvége során, a legemlékezetesebb talán David Coulthard és Alexander Wurz afférja volt, mikor a skót Red Bullja átrepült Wurz feje felet, de a Renault frissen igazolt finnje,Heikki Kovalainen is balettozott kicsit a pályán.
2008-ban ismét McLaren – Ferrari csata volt, bár az első, ismét Ausztráliában megrendezett futamon még nem bontakozott ki az évadot jellemző csatározás. Alonso a Hamiltonnal és Ron Dennissel való összeférhetetlenség miatt elhagyta a wokingi alakulatot, és helyet cserélt Heikki Kovalainennel, visszatérve a Renaulthoz. Ebben az évben ismét jelentős szabálymódosítások kerültek ki a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) kezei közül; betiltották a kipörgésgátlót, a tartalékautó használatát, előírták az egységes motorvezérlés használatát és a négyversenyes váltókat, változott az előírás az üzemanyagok összetételét illetően is. A felkészülési időszakban a szakma arra számított, hogy a maranellóiak fognak a legjobban alkalmazkodni az új rendszerhez, s ezért felülkerekedhetnek a McLaren csapatán. Az Ausztrál GP-n erre Lewis Hamilton igencsak rácáfolt, bár tény, hogy a futam meglehetősen kaotikusra sikeredett, ütközések és műszaki hibák miatt mindössze 6 versenyző ért célba a végén, a dobogóra Lewis Hamilton, Robert Kubica és Nico Rosberg állhattak fel, sorrendben.
Ha a 2008-as szabálymódosítások jelentősek voltak, akkor a 2009-esek drasztikusak. Visszakerültek az autókra a slick gumik, az FIA engedélyezte a kinetikus energia visszanyerő rendszer (KERS) használatát, csökkentették a V8-as motorok fordulatszámát, és az egy szezonban elhasználható motorok számát 8-ra maximalizálták. Megtiltották a szezon alatti teszteket, valamint minden versenyzőt köteleztek az edzések, illetve a versenyből kieső, vagy annak végét követően nem dobogós versenyzőket, hogy álljanak a sajtó rendelkezésére. A Safety Car pályán tartózkodása alatt ismét lehetett tankolni. 2009-től majdnem bevezették azt a szabályt is Bernie Ecclestone szorgalmazására, hogy a legtöbb versenyt nyerő pilóta lehessen év végén az egyéni világbajnok, de a csapatok tiltakozása miatt végül elvetették az ötletet. Kisebb botrányt kavart a duplafedeles diffúzor használata, melyet három csapat, a Brawn GP, a Williams és a Toyota építettek be autóikba, így előnyhöz jutottak a többiekhez képest. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) kétszer is elutasította a diffúzort nem használók óvását, szabályosnak nyilvánítva az alkatrészt, így a többi csapat is kénytelen volt beépíteni az autójába.
A 60. szezont is Ausztrália nyitotta, a mezőny immár David Coulthard nélkül érkezett az Albert Parkba, a Red Bull Racing a skót helyett Sebastian Vettelt vette át a Toro Rossótól, a német helyére pedig Sébastien Buemi ülhetett. Új csapatként megalakult, illetve a Hondából átalakult Ross Brawn vezetése alatt a Brawn GP.
Az évadnyitó Ausztrál GP-t rögtön az „újonc” Brawn GP pilótája, Jenson Button nyerte, csapattársa, Rubens Barrichello pedig Robert Kubica és Sebastian Vettel kakaskodásából adódó ütközése miatt második helyen ért célba. Vettelt a verseny után 10 helyes rajtbüntetéssel, csapatát pedig 50 000 dolláros pénzbüntetéssel sújtották.
A versenyen Lewis Hamilton és Jarno Trulli is afférba keveredett, Trulli a pályán kívül volt, mikor Hamilton a Safety Car fázisban megelőzte, majd maga elé engedte. A futam után Trullit megbüntették előzésért 25 másodperces időbüntetéssel, de később visszavonták, és Hamiltont diszkvalifikálták a versenyből.
2010-ben ismét nagy mozgolódások voltak mind a top csapatoknál, mind a kisebbeknél. Az előző évben a Brawnnal világbajnokságot nyert Jenson Button a McLaren Mercedeshez írt alá, Fernando Alonso a Ferrarihoz érkezett a Forma-1-ből távozó Kimi Räikkönen helyére. Visszatért a sportba Michael Schumacher, aki Ross Brawn Mercedes GP-vé alakuló csapatához érkezett fiatal német kollégája, Nico Rosberg mellé. Robert Kubica a Renault versenyzője lett, Rubens Barrichello a Williamsé, a megszűnő Toyota helyett Jarno Trulli a Lotusnál, Timo Glock pedig a Virginnél talált helyet. Giancarlo Fisichella és Nick Heidfeld is távozott a mezőnyből, érkezett viszont Bruno Senna, Nico Hülkenberg, Vitalij Petrov és Karun Chandhok.
Az első futam ezúttal Bahreinben került megrendezésre. A pole pozíciót megszerző Sebastian Vettelnek nem volt szerencséje, a verseny kétharmadánál meghibásodott a motorja, így végül csak 4.-ként futott be, miután Fernando Alonso, Felipe Massa és Lewis Hamilton is megelőzte. Vettel csapattársa, Mark Webber is gondokkal küszködött, a verseny elején sűrű füst szállt fel autójából, ezzel egyébként apróbb koccanást okozott Adrian Sutil és Robert Kubica között. Az új csapatok közül csak a Lotus autói értek célba.
A tavalyi, 2011-es évben politikai okok miatt a bahreini futam elmaradt, így ismét az Albert Park fogadta az F1 mezőnyét a szezonnyitón. A szabályváltozásokat tekintve az előző évinél kevesebb változás lépett ugyan érvénybe, de azok meghatározóak. Az egykor botrányt kavart dupla diffúzor betiltásra került, valamint a McLaren által kifejlesztett F-csatorna, és az állítható első szárny is. A 2010-es szünet után újra használható volt a KERS, valamint előzéseknél az állítható hátsó szárny (DRS), életbe lépett a 107%-os szabály. Ebben az évben sok újonc pilótát üdvözölhetett köreiben a Forma-1. Sergio Perez a Sauber istállót, Pastor Maldonado a Williams alakulatát, Jérome d’Ambrosio a Virgin csapatát, Paul di Resta a Force Indiát, Daniel Ricciardo pedig a Toro Rosso és a HRT alakulatát gazdagította tehetségével. Robert Kubica a holtszezonban elszenvedett sérülése miatt kihagyni kényszerült a 2011-es szezont.
Az Albert Park tehát immár sokadszorra, elsőként telt meg 2011-ben is a királykategória versenyhelyszínei közül, itt láthattuk először élesben a DRS-t. A versenyt magabiztosan Vettel nyerte Hamiltonnal és Petrovval maga mögött. A Mercedes nullázott, Schumachert Adrian Sutil, Rosberget pedig Rubens Barrichello iktatta ki, míg Button Massával játszadozott a pályán, Webber a másik világbajnok autóval pedig csak az 5. helyen, Alonso mögött ért célba.
